Az Ikarus sporttelep, több mint 60 éves története alatt igen érdekes, már-már egy élő organizmushoz hasonló életpályát futott be. Kezdetben fiatalos, lendületes karakterrel rendelkezett (lásd mellékelt kép), melynek fő jellegzetessége, a környezetétől élesen elütő beépítési struktúra, mely a sportfunkciók tájolási igényéből adódik. Ezzel párhuzamosan kialakult egyfajta „sávos” területhasználat is, ahol az egyes területszeletek, a belső útra „fűződtek” rá. Az egyes pályákat körbevevő földrézsűk miatt, ezek úgy tűnnek, mintha pecsétnyomóval ütötték volna őket a terepbe.
A sporttelep eredetileg egy egységet képezett, erre utal többek közt a belső feltáró (út) sétány és csak jelen állapotában van az a fura helyzet, hogy más /nem önkormányzati/ tulajdonban van. Ám városszerkezetileg, és belső hierarchikus rendszerét tekintve, sohasem vált két telekké.
A terület történeti áttekintéséből és jelenkori állapotának elemzéséből kiindulva célunk volt a kialakult, környezőbeépítéshez képest, merőben más beépítési struktúra, valamint az ehhez kapcsolódóan létrejött „sávos” területhasználat folytatása. A sporttelep rétegzettségét gazdagítva, sávos szabdaltságával párhuzamosan megjelent a területnek szintbeli osztottsága is.
A tervezési helyszínt városi kontextusba helyezve, indokolt a terület Margit utca felőli megközelítése, gondolva a funkcióból eredő, nagyfokú gépkocsiforgalom terhelésére. Továbbá mindenképp kapcsolódni szerettünk volna, a tömbbelsőben már kialakult belső feltáró (út-) sétányhoz, ami szerintünk alkalmas lehet a sporttelep gyalogos megközelítésére, kedves barátságos útvonalat kínálva a sportkedvelő látogatók számára. A sportcsarnokot ennek a kétirányú megközelítésnek a gyújtópontjában helyeztük el, nagyjából a tervezési telek súlypontjában, kapcsolódva a Margit utcai nagy forgalombírású úthoz, az onnan nyíló, meglévő kapuhoz, valamint a belső gyalogos dominanciájú sétányhoz. Az épület által kijelölt sávhoz nyugati oldalon kapcsolódik a funkcióhoz méretezett parkoló, aminek kialakításánál elsőrendű szempont volt a területen kialakult dús növényzethez való érzékeny kapcsolódás. A nevéből is érzékelhetően, egy fákkal, bokrokkal, virágokkal (padokkal) sűrűn telepített sávot képzeltünk el, ami a parkok és parkolók közti éles határt hivatott elmosni. Ide tartozik, mégis saját „műveletlen” területet határol le a Margit utca – Bátony utca sarkán meglévő vízkivételi kút, kellő távolságot teremtve ezzel a környező beépítés és a területen zajló élet között. Mindemellett keretet adva ennek a részterületnek, a parkoló egy meghatározó elemévé tud válni.
A telek átellenes, szintén kiemelt oldalán helyeztük el a II. ütemben készülő, egy épülettömegként megfogalmazott tornatermet és klubbal kiegészített sportszállót. A két emelt szinten elhelyezkedő épületsáv között, a terület legmélyebben fekvő sávjában, mint egy „mederben” képzeltük el további szabadtéri sportpályák telepítését. A múltban, földrézsűkkel egyenként körbevett teniszpályák elaprózott „analógiáját” szerettük volna léptékváltással átültetni a jelenben. Így a „mederben” lévő pályák hol meredekebb, hol lankásabb földrézsűvel, hol pedig épülettömeggel határoltak. Központi helyzetüknél fogva képesek erős kapcsolatot kialakítani a széleken lévő épületfunkciókkal, összefésülve ezzel a kialakított sávokat, biztosítva a terület koherens működését. Tehát a tervezett telepítésben értelmezett sávok, egymással szoros összefüggésben értelmezendők, mégis lineárisan felfűzve kapcsolódnak a területet rendező, kedvelt, jó hangulatú sétányhoz így erősítve tovább a sporttelep egységes működését a jövőben.
Az épület az előzőekben már említett analógiára épül, de nem csak a hasonlóság miatt, hanem praktikus megfontolások okán is. A terep adta szintkülönbséget kihasználva, könnyen és logikusan szétválasztható lett a közönség, és a sportolói forgalom. A nagy létszámú nézők „mozgatására” nincs szükség lépcsők, liftek stb. beiktatására, mert mindent könnyen áttekinthetően, és síkban megoldható. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy van egy „felső” szint (területsáv) ami a közönséget szolgálja, és van egy „alsó” sportszint, sáv, ami magába foglalja a játékteret, és a szabadtéri pályákat is. Ez a szintbeli tagozódás lehetőséget adott arra is, hogy az épület, a terepváltásra is tudjon, tömegmozgással (elcsúsztatással) reagálni. Így mintegy a rézsű folytatásaként tud az épület a pályák felé lelépcsőzni. Mindez együtt, szintbeli tagozódás, tömegek elcsúsztatása, az egyébként nagyméretű épület látványát, kisebb léptékű elemekre bontja. A klasszikus egyirányú szerkesztés elhagyásával, sikerült elérni, hogy minden fontos nézőpont felé, az épület „arccal” forduljon, legyen ez a Margit utca, a sétány, vagy akár a szabadtéri pályák területe.
Keller Ferenc, Jedlicska Gergő, Kenéz Gergely
Többcélú sportközpont
országos nyílt tervpályázat - megvétel
Budapest XIV. kerület
Többcélú sportközpont
országos nyílt tervpályázat - megvétel
Budapest XIV. kerület
Az Ikarus sporttelep, több mint 60 éves története alatt igen érdekes, már-már egy élő organizmushoz hasonló életpályát futott be. Kezdetben fiatalos, lendületes karakterrel rendelkezett (lásd mellékelt kép), melynek fő jellegzetessége, a környezetétől élesen elütő beépítési struktúra, mely a sportfunkciók tájolási igényéből adódik. Ezzel párhuzamosan kialakult egyfajta „sávos” területhasználat is, ahol az egyes területszeletek, a belső útra „fűződtek” rá. Az egyes pályákat körbevevő földrézsűk miatt, ezek úgy tűnnek, mintha pecsétnyomóval ütötték volna őket a terepbe.
A sporttelep eredetileg egy egységet képezett, erre utal többek közt a belső feltáró (út) sétány és csak jelen állapotában van az a fura helyzet, hogy más /nem önkormányzati/ tulajdonban van. Ám városszerkezetileg, és belső hierarchikus rendszerét tekintve, sohasem vált két telekké.
A terület történeti áttekintéséből és jelenkori állapotának elemzéséből kiindulva célunk volt a kialakult, környezőbeépítéshez képest, merőben más beépítési struktúra, valamint az ehhez kapcsolódóan létrejött „sávos” területhasználat folytatása. A sporttelep rétegzettségét gazdagítva, sávos szabdaltságával párhuzamosan megjelent a területnek szintbeli osztottsága is.
A tervezési helyszínt városi kontextusba helyezve, indokolt a terület Margit utca felőli megközelítése, gondolva a funkcióból eredő, nagyfokú gépkocsiforgalom terhelésére. Továbbá mindenképp kapcsolódni szerettünk volna, a tömbbelsőben már kialakult belső feltáró (út-) sétányhoz, ami szerintünk alkalmas lehet a sporttelep gyalogos megközelítésére, kedves barátságos útvonalat kínálva a sportkedvelő látogatók számára. A sportcsarnokot ennek a kétirányú megközelítésnek a gyújtópontjában helyeztük el, nagyjából a tervezési telek súlypontjában, kapcsolódva a Margit utcai nagy forgalombírású úthoz, az onnan nyíló, meglévő kapuhoz, valamint a belső gyalogos dominanciájú sétányhoz. Az épület által kijelölt sávhoz nyugati oldalon kapcsolódik a funkcióhoz méretezett parkoló, aminek kialakításánál elsőrendű szempont volt a területen kialakult dús növényzethez való érzékeny kapcsolódás. A nevéből is érzékelhetően, egy fákkal, bokrokkal, virágokkal (padokkal) sűrűn telepített sávot képzeltünk el, ami a parkok és parkolók közti éles határt hivatott elmosni. Ide tartozik, mégis saját „műveletlen” területet határol le a Margit utca – Bátony utca sarkán meglévő vízkivételi kút, kellő távolságot teremtve ezzel a környező beépítés és a területen zajló élet között. Mindemellett keretet adva ennek a részterületnek, a parkoló egy meghatározó elemévé tud válni.
A telek átellenes, szintén kiemelt oldalán helyeztük el a II. ütemben készülő, egy épülettömegként megfogalmazott tornatermet és klubbal kiegészített sportszállót. A két emelt szinten elhelyezkedő épületsáv között, a terület legmélyebben fekvő sávjában, mint egy „mederben” képzeltük el további szabadtéri sportpályák telepítését. A múltban, földrézsűkkel egyenként körbevett teniszpályák elaprózott „analógiáját” szerettük volna léptékváltással átültetni a jelenben. Így a „mederben” lévő pályák hol meredekebb, hol lankásabb földrézsűvel, hol pedig épülettömeggel határoltak. Központi helyzetüknél fogva képesek erős kapcsolatot kialakítani a széleken lévő épületfunkciókkal, összefésülve ezzel a kialakított sávokat, biztosítva a terület koherens működését. Tehát a tervezett telepítésben értelmezett sávok, egymással szoros összefüggésben értelmezendők, mégis lineárisan felfűzve kapcsolódnak a területet rendező, kedvelt, jó hangulatú sétányhoz így erősítve tovább a sporttelep egységes működését a jövőben.
Az épület az előzőekben már említett analógiára épül, de nem csak a hasonlóság miatt, hanem praktikus megfontolások okán is. A terep adta szintkülönbséget kihasználva, könnyen és logikusan szétválasztható lett a közönség, és a sportolói forgalom. A nagy létszámú nézők „mozgatására” nincs szükség lépcsők, liftek stb. beiktatására, mert mindent könnyen áttekinthetően, és síkban megoldható. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy van egy „felső” szint (területsáv) ami a közönséget szolgálja, és van egy „alsó” sportszint, sáv, ami magába foglalja a játékteret, és a szabadtéri pályákat is. Ez a szintbeli tagozódás lehetőséget adott arra is, hogy az épület, a terepváltásra is tudjon, tömegmozgással (elcsúsztatással) reagálni. Így mintegy a rézsű folytatásaként tud az épület a pályák felé lelépcsőzni. Mindez együtt, szintbeli tagozódás, tömegek elcsúsztatása, az egyébként nagyméretű épület látványát, kisebb léptékű elemekre bontja. A klasszikus egyirányú szerkesztés elhagyásával, sikerült elérni, hogy minden fontos nézőpont felé, az épület „arccal” forduljon, legyen ez a Margit utca, a sétány, vagy akár a szabadtéri pályák területe.