Törökbálint az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment át. A mennyiségi növekedést már felváltotta a sokkal nehezebb és rögösebb minőségi fejlesztés, de a történelmi és intézményi központ (Ófalu) egyelőre még köztes állapotban lévő világ. A tervpályázat szűkebben vett tárgya a törökbálinti új Városháza épületének tervezése, de a pályázóknak javaslatot kell tenniük az egész településközpont fejlesztésére is, különös tekintettel a Munkácsy Mihály utcára és a Kálvária-dombot magába foglaló tömbbelsőre. Megjelentek a leendő városközponthoz illő léptékű középületek is, erősen érezhető a változás szele, de most még az egykori „falu” és a befejezetlenség dominál. Az átalakulás elkerülhetetlen, az új városháza megépítése pedig kiemelten fontos lépés lesz ebben a várhatóan hosszú urbanizációs folyamatban.
A fasoros Munkácsy Mihály utcában a földszintes parasztháztól a F+3 szintes épületig minden méret megtalálható. Annak ellenére, hogy településképi védettség alatt áll, egyik oldalon sincs egységes utcakép, oromfalak és utcával párhuzamos ereszek váltják egymást. A beépítés is heterogén, részben oldalhatáron álló, részben szabadon álló, helyenként zártsorú. A katlanszerű tömbbelső egy különös, félig zárt, félig nyitott terület, ami jelenleg csak a Kálvária köz és az Önkormányzat parkolója felől érhető el. A tömböt patak szeli át, a szintkülönbségek az elég drámaian kiemelkedő Kálvária-dombtól függetlenül is jelentősek. A kicsi, de természetes vízfolyás eltűnik a kertek alatt, a jelenlegi szabályozás a patak lefedésével számol.
A belső feltáró út vonalvezetésénél a praktikus megfontolások mellett (minden létrejövő új telek elérhető legyen) ezt a kettősséget vettük alapul, az út a tömbön belüli két egység határán fut és beköt a Kálvária-köz autóval is járható szakaszába. A Szent István utca és Patak utca, illetve a feltáró út közötti új telkeken csak lakóházakat terveztünk. Elképzelésünk szerint a Munkácsy Mihály utca felső szakasza urbánusabb jellegű intézményi központ lesz, akár F+2 szintes épületekkel, alsó szakasza pedig kisvárosi jellegű marad (jellemző szintszám: F+1) elsősorban kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal.
A tömbbelsőben amennyire lehetséges szintvonalra helyeztük a Kálvária-köz gyalogos részét, hogy az könnyebben járható legyen és így a tetőre vezető meredek kapaszkodó egy kisebb teresedésről lesz indítható. Kiterjesztettük a domb alsó szoknyáját, hogy az átmenet a park felé minél lankásabb legyen. A park alacsonyan fekvő részén ezért a vízfolyás egy szakaszát megtartottuk és egy kisebb „ártérrel” egészítettük ki. Szándékunk szerint a tömbbelsőben a kerékpáros és gyalogos forgalomé az elsőbbség.
Félix Zsolt, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Hellenpárt György, Kenéz Gergely, Varga Katalin, Lévay Áron
Polgármesteri Hivatal
Törökbálint, Magyarország
Törökbálint Város Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
Törökbálint, Magyarország
Törökbálint Város Önkormányzata
Törökbálint az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment át. A mennyiségi növekedést már felváltotta a sokkal nehezebb és rögösebb minőségi fejlesztés, de a történelmi és intézményi központ (Ófalu) egyelőre még köztes állapotban lévő világ. A tervpályázat szűkebben vett tárgya a törökbálinti új Városháza épületének tervezése, de a pályázóknak javaslatot kell tenniük az egész településközpont fejlesztésére is, különös tekintettel a Munkácsy Mihály utcára és a Kálvária-dombot magába foglaló tömbbelsőre. Megjelentek a leendő városközponthoz illő léptékű középületek is, erősen érezhető a változás szele, de most még az egykori „falu” és a befejezetlenség dominál. Az átalakulás elkerülhetetlen, az új városháza megépítése pedig kiemelten fontos lépés lesz ebben a várhatóan hosszú urbanizációs folyamatban.
A fasoros Munkácsy Mihály utcában a földszintes parasztháztól a F+3 szintes épületig minden méret megtalálható. Annak ellenére, hogy településképi védettség alatt áll, egyik oldalon sincs egységes utcakép, oromfalak és utcával párhuzamos ereszek váltják egymást. A beépítés is heterogén, részben oldalhatáron álló, részben szabadon álló, helyenként zártsorú. A katlanszerű tömbbelső egy különös, félig zárt, félig nyitott terület, ami jelenleg csak a Kálvária köz és az Önkormányzat parkolója felől érhető el. A tömböt patak szeli át, a szintkülönbségek az elég drámaian kiemelkedő Kálvária-dombtól függetlenül is jelentősek. A kicsi, de természetes vízfolyás eltűnik a kertek alatt, a jelenlegi szabályozás a patak lefedésével számol.
A belső feltáró út vonalvezetésénél a praktikus megfontolások mellett (minden létrejövő új telek elérhető legyen) ezt a kettősséget vettük alapul, az út a tömbön belüli két egység határán fut és beköt a Kálvária-köz autóval is járható szakaszába. A Szent István utca és Patak utca, illetve a feltáró út közötti új telkeken csak lakóházakat terveztünk. Elképzelésünk szerint a Munkácsy Mihály utca felső szakasza urbánusabb jellegű intézményi központ lesz, akár F+2 szintes épületekkel, alsó szakasza pedig kisvárosi jellegű marad (jellemző szintszám: F+1) elsősorban kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal.
A tömbbelsőben amennyire lehetséges szintvonalra helyeztük a Kálvária-köz gyalogos részét, hogy az könnyebben járható legyen és így a tetőre vezető meredek kapaszkodó egy kisebb teresedésről lesz indítható. Kiterjesztettük a domb alsó szoknyáját, hogy az átmenet a park felé minél lankásabb legyen. A park alacsonyan fekvő részén ezért a vízfolyás egy szakaszát megtartottuk és egy kisebb „ártérrel” egészítettük ki. Szándékunk szerint a tömbbelsőben a kerékpáros és gyalogos forgalomé az elsőbbség.
Az épület főbejáratát a Munkácsy Mihály utca felől oldottuk meg, de azt több okból is a művelődési házhoz közelebbi sarokra helyeztük. Ez segíti az akadálymentes megközelítést, erősíti a leendő dísztér és a városháza kapcsolatát és a meghatározó közintézmények is közelebb kerülnek egymáshoz.
A parkolást költségtakarékos és ütemezhetően építhető módon igyekeztünk megoldani. Egyrészt az új épület alatt a terepviszonyokat kihasználva kialakítottunk egy átszellőztetett, tehát gépi hő- és füstelvezetést nem igénylő -01 szintet, ami a 488/2-es telek kisajátítása és a dísztér megépítésekor egy második ütemben bővíthető. Itt található az irattár és a kerékpártároló is. Külön gazdasági bejáratot nem alakítottunk ki, a gazdasági forgalom ezen a szinten keresztül bonyolítható.
Az új városháza funkcionális felépítése egyszerű, könnyen áttekinthető és tükrözi a hivatalon belüli hierarchiát. A Munkácsy Mihály utcai fronton a főfunkciók helyezkednek el (ügyfélszolgálat, polgármesteri irodák, testületi ülésterem), az ezeket segítő, általános irodai egységek pedig az udvari szárnyakban kapnak helyet. Fontos megjegyezni, hogy az épületünk esetében a hierarchia nem alá-, hanem mellérendelést jelent.
Az ügyfélszolgálat közvetlenül az előcsarnokból nyílik, az egyéb ügyfélforgalmat bonyolító irodák a földszintre kerültek, így gyorsan elérhetőek. A flexibilisen variálható irodaszárnyak elrendezése egytraktusos, minden közlekedő a zöldtetős belső udvarra néz. A -01 szint födémének részleges süllyesztésével kisebb fák ültetését is lehetővé tettük, az ültetőközeg átlagos vastagsága 50 cm.
Az udvar egyrészt kortárs módon történeti példákat idéz (rendházak, udvarházak), másrészt kellemes munkakörnyezetet teremt (természetes fény és szellőzés). Ez a védett tér természetesen a látogatók számára is elérhető az előcsarnokon át. A belső közlekedőrendszert úgy alakítottuk ki, hogy az irodaegységek közötti távolság optimális, vagyis a legrövidebb legyen.
A város főutcájára néző polgármesteri irodacsoport, illetve az ezekhez szorosabban kapcsolódó hivatali egységek az emeletre kerültek. A második emeleten már csak a leginkább reprezentatív tér, az ülésterem található, amelyet a szemközti domboldal kivételesen szép panorámájára nyitottunk.