A tervezési helyszínre a merőleges elrendezés jellemző, ahol zárt, városias blokkok – mint a tervezett épület – és szabadon álló lakóházak váltják egymást. A legkarakteresebb része az északi homlokzat, itt a Sokolskova út, keleten egy kórház határolja, míg a déli oldalon kisebb üzletek és a tömegközlekedés található. A 4. kapcsolat a külvilággal maga a belső, zárt kert. Érdekes megfigyelni a területet madártávlatból is: miközben a járókelők látószögéből szigorú és szabályos tömegeket látunk, addig a felülnézet a különböző tetőmagasságok és formák következtében már sokkal szabálytalanabb, felszabadultabb képet mutat. Ezt a játékosságot a tervezők beépítették a koncepcióba is: az utcai homlokzat illeszkedik a helyszín szigorúságához, míg a belső blokkok váltakozó magassága már a felülnézeti játékot adja vissza.

A lakóépületek esetében hangsúlyos szerepet kap a leghatékonyabb alaprajz kialakítása. Fontos, hogy lakókörnyezetünket olyan terekkel töltsük meg, melyekben hangsúlyos szerepet kap a rekreáció, a közösség és a természet. Ma a lakások egyik meghatározó eleme, hogy terasz, erkély vagy loggia formájában nyílt tér kapcsolódik hozzájuk. Az a tapasztalat, hogy egy lakás akkor működik igazán, ha minden helyiség önálló hozzáféréssel rendelkezik a közösen használt loggiákhoz, melyek átmeneti térként funkcionálnak a kint és a bent között. A belső udvarra néző nyitott folyósókról ráláthatunk a három lakótömbre. Az utcai összekötő szárny külső héján egyedileg állítható árnyékolórendszer van, amely egyszerre teszi egységessé, de anyagával, színeivel és dinamizmusával érdekes lehetőségeket kínál a homlokzat megjelenéséhez. Mivel a külső burkolat és a belső tömbök méretben és minőségben is különböznek, fontos volt, hogy ez az épület látványában is megjelenjen.

Az épületek közlekedőrendszere egyértelmű, a három belső blokkban vertikális: lépcsők és liftek kötik össze a földalatti szinteket a penthouse lakásokkal. A magasabb minőségű, nagyobb lakások a három belső kubusból közelíthetők meg, míg a kisebb egységek a külső folyósóról nyílnak. A három blokknak három különböző bejárata van, mindegyik utcáról egy, ezáltal könnyen azonosítható. Ezekben az épületekben nagy loggiákkal és a belső udvarhoz, valamint a tetőkerthez való kapcsolattal kialakított lakások kaptak helyet, míg az összekötő utcák szárnyaiban a kisebb lakások, ezeket nyitott folyósók kapcsolják össze. A lakófunkció mellett, a szomszédos utcák és épületek jellegéhez igazodva, az utcai szinten kisebb üzlethelyiségek, kávézók, éttermek kialakítását is javasolja a koncepció.

A prágai 250 lakásos társasház terve válasz a kiírásban szereplő lakásösszetételre, a tájolásra, de a koncepció reagál a városi szövetre is. Ebben a tervben az építészet nemcsak a kívánt területet és a lakások összetételét, milyenségét határozza meg, hanem lehetőséget kínál arra, hogy ez a városi tömb egy komplex lakóélménnyé váljon.

‍