Ritkán esik szó a Budai hegyek északi lejtői nyújtotta lehetőségekről, hisz az árnyékos oldal általában kevésbé népszerű. Az emberek évek óta versengenek a deli oldalon még szabadon álló zsebkendőnyi telkekért, holott északon egészen nagy, egybefüggő fás területek keresnek gazdát. Itt még lehet csodálatosan érintetlen erdei területeket találni, ahol az ember közel érezheti magát a természethez.
Az Őzike utcai telek a Normafa közelében, villás, családi házas környezetben van. A környék építészeti múltja a két világháború között épült üdülő-panziók és a még korábbról származó nyaralóépületek miatt kellemes hangulatú. A tervezett épület telke egy 700 négyszögöl körüli terület, melynek kétharmad része erdős. Az Őzike utca felől a Normafa út irányába lejt, a lejtés iránya északi.
Az épületek déli tájolásának előnyei szükségtelen elkezdeni felsorolni, de az elhanyagolt északi lejtők védelmében muszáj néhány szót szólni. Az északi oldalra való építkezés nem szükségszerűen rossz, a kérdés természetesen az, hogy az építész képes-e egy meleg és barátságos otthont kialakítani az árnyéban is. Ebben az esetben a sikerhez vezető út abban rejlik, hogy van-e elég bátorsága ahhoz, hogy szembe nézzen a nehézségekkel és kihasználja az északi oldal nyújtotta lehetőségeket. Ahelyett, hogy a maximális becsalogatható napfény után kajtatva pozicionálná az épületet, képes-e megtalálni annak a lehető legtermészetesebb fekvését a telken.
Cságoly Ferenc, Félix Zsolt
Andor Anikó
Budapest XII. kerület
Bujnovszky Tamás
Budapest XII. kerület
Bujnovszky Tamás
Ritkán esik szó a Budai hegyek északi lejtői nyújtotta lehetőségekről, hisz az árnyékos oldal általában kevésbé népszerű. Az emberek évek óta versengenek a deli oldalon még szabadon álló zsebkendőnyi telkekért, holott északon egészen nagy, egybefüggő fás területek keresnek gazdát. Itt még lehet csodálatosan érintetlen erdei területeket találni, ahol az ember közel érezheti magát a természethez.
Az Őzike utcai telek a Normafa közelében, villás, családi házas környezetben van. A környék építészeti múltja a két világháború között épült üdülő-panziók és a még korábbról származó nyaralóépületek miatt kellemes hangulatú. A tervezett épület telke egy 700 négyszögöl körüli terület, melynek kétharmad része erdős. Az Őzike utca felől a Normafa út irányába lejt, a lejtés iránya északi.
Az épületek déli tájolásának előnyei szükségtelen elkezdeni felsorolni, de az elhanyagolt északi lejtők védelmében muszáj néhány szót szólni. Az északi oldalra való építkezés nem szükségszerűen rossz, a kérdés természetesen az, hogy az építész képes-e egy meleg és barátságos otthont kialakítani az árnyéban is. Ebben az esetben a sikerhez vezető út abban rejlik, hogy van-e elég bátorsága ahhoz, hogy szembe nézzen a nehézségekkel és kihasználja az északi oldal nyújtotta lehetőségeket. Ahelyett, hogy a maximális becsalogatható napfény után kajtatva pozicionálná az épületet, képes-e megtalálni annak a lehető legtermészetesebb fekvését a telken.
Az épület alapkoncepciója a telekhatárokkal párhuzamosan telepített két egyszerű, téglalap alakú tömeg . Az épülettömegek egymással hierarchikus viszonyban állnak, a nyugati oldalon lévő rész nagyobb, erőteljesebb, meghatározóbb, mint a keleti. A hosszabb nyugati szárny indoka, hogy az északnyugati -völgyirányú- erős szelek elől védje a ház teraszát és kertjének egy részét.
A helyiségek funkcionális elrendezése követi a két szárnyra bontott beépítési szituációt. A két tömeg közötti köztes terekben közlekedők kaptak helyet, a földszinten itt van a ház bejárata, szélfogója, előszobája. A nagyobbik, nyugati épülettömegben vannak a nappali funkciók, a konyhával, étkezővel és a nappalival. A konyha mögötti déli oldalon a gyerekek játszó-tanuló helyisége kapott helyet. A nappali kelet felé,a télikerten át nyílik a terasz és a kert felé. A télikert kétszintes, magába foglalja a lépcsőházat és térben összekapcsolja a földszinti és az emeleti helyiségeket.
A rövidebb keleti szárny földszintjén a garázs és a vendégszoba található.
Az emeleten a két szárny a felnőttek és a gyerekek házainak felel meg. A nyugati épületrészben a felnőttek helyiségei sorakoznak ,délen a második vendégszoba, majd a szülők fürdőszobája, járható szekrény, dolgozószoba,szülői háló követik egymást, a keleti épületrészben a gyerekeké , három gyerekszoba fürdőszobával. A felnőttek fürdőszobája és a vendégszoba között indul az az egyeneskarú lépcső, melyen keresztül el lehet érni az egyetlen tetőtéri helyiséget –a dolgozószobát. Ehhez kapcsolódik a két épülettömeg közötti kis tetőterasz.
A rakott kő burkolatú nagyobb falszakaszokon az üvegezett felületek és a földszinti fa ajtó- és ablaktáblák elrendezése tudatos kompozíciós elvek szerint történt, az egyes felületelemeket a kiváltók,könyöklők, vagy pengepillérek vékony beton vonalazása kapcsolja össze. Így a lineáris elemek és a foltszerű elemek – elképzelésünk és hitünk szerint -grafikailag kiegyensúlyozott hatásúak.
A viszonylag nagy kubatúra oldásának elsőrendű eszköze a tömegekre való bontás, másodlagos eszköze pedig az egyes felületek anyaghasználata. A domináns rakott kőburkolatot az üveg és fafelületek egyensúlyozzák ki. Az architektúra jellemzője még a természetes anyagok természetes- a megfelelő helyen és a megfelelő módon való - használata.