Az első elem a meglevőrom és a belőle kinövő hét torony. Az épület volt előcsarnokát a terv teljesen megnyitni javasolja, hogy a kapu, Budavár kapuja éjjel nappal nyitva álljon. E megnyitott előcsarnokból nyílna két oldalt a múzeum bejárata,valamint az információ és az internet kávézó térsora. (Ez utóbbi bejárat felől lehetne megközelíteni a pincében elhelyezett nyilvános WC-k lépcsőházát és liftjét is.) Az információ és az internet kávézó téri és funkcionális egység. A kávézó nagyméretű előtere a tulajdonképpeni információ, ahol az általános és a közérdekű információk bárki számára elérhetőek. Az egyedi-eseti informálódás helye viszont az internet kávézó, összekötve a kellemeset a hasznossal. A kávéházat persze a nem internetezők is használhatják. Lehetőség van arra is, hogy jó időben a kávézók kiköltözhessenek a belső udvarra. Ahogyan a belső udvar nyugati oldalán levő étterem vendégei is megtehetik ugyanezt. Az étterem ugyancsak a nyitott-fedett bejárati előtérből nyílik. Az udvarhoz is kapcsolódó fogyasztóterének, különtermének kiszolgálását tálalókonyha biztosítja,a főző konyha a pinceszinten van. A régi épület felső szintjét nagyrészt a múzeum tölti ki. Ez a múzeum speciális múzeum, a megszokottnál jóval nagyobb szerepet kap benne az építészeti tér fogalmi kifejező képessége. Speciális olyan értelemben is, hogy a kiállítás mondanivalója alapvetően kapcsolódik a hét torony jelentéstartalmához, egyedi és közös szimbolikájához. Magyarország közepén lévén, a jelentéstartalom és a szimbolika az országhoz, annak népéhez,történetéhez, kultúrájához kapcsolódik szorosan. Érdemes megszakítani ezen a helyen a száraz funkcionális ismertetést, ismertetve a hét torony lényegét.

‍A hét torony szükségessége elsősorban a hely magassági hiányait helyreállító felvetés. Lehet, hogy a Vár közepének lapossá-gát már egy torony, vagy felmagasodó épületelem is korrigálhatná, de lehet, hogy magányos jelenségként idegen elemmé válna. A formai igény nem merült ki csupán a magasság vágyában, a magasságnak valamiféle tömegességgel is együtt kell járnia ahhoz, hogy erőteljessé váljon. Erre több torony együttesen alkalmas. És ha már több, akkor hét, mert a hetes számnak sajátos magyar tartalma van, az ősi hetes számrendszerből eredően. A hét torony együttese szófizikai és absztrakt értelemben egyaránt nagyon fontos. A tornyok összetartoznak fizikailag, mert csak együttesen jelenhetnek tömegességet. De összetartoznak szellemileg is, mert szimbolikus tartalmuk együtt képez zárt ívet.

A hét torony fogalmi tartalma és formája a fizikai és szellemi kapcsolatok összefüggései miatt összekapcsolódik. A szellem határozza meg a fizikumot,vagyis ez esetben a fogalmi tartalom a formát. Minden torony jelképez valamit,-fogalmi tartalma van de ugyanakkor ez a tartalom konkrét formákban jelentkezik. Felsorolás szerűen a tartalmak és formák összefüggései:hagyományok-gyökerek (öregtorony), kitekintés-tájékozódás (kilátótorony), világkép-kozmogónia(világfa), idő és időtlenség (csonka torony-harangtorony), hit (templomtorony),helyünk a világban (kaputorony), kultúra és haladás (világítótorony). E fogalmi tartalmak összetartozása,egymással való kapcsolata a múzeumi útvonal végigjárása során válik egyértelművé.A fogalmi tartalmak csak belülről végigjárva tárulnak fel, belső utat kell végigjárni ennek érdekében. Kívülről. mint mindig-csak a formák látszanak. A két út ezért-a belső és a külső- külön van választva. A fogalmi tartalmak megismerését és az összefüggések felfedezését a belső, múzeumi út célozza. A formák világába pedig egy külső út vezet. Az új épület részeként megépülő hosszú, egykarú lépcső felvezet a régi épület tetejére, ahol a tornyok közelről körbejárhatóak. A hét torony, és a kiállítás ekképpen egymást magyarázza.

A második elem, az új épületrész kapcsolódik is, meg nem is a régihez. Fontosnak látszott, hogy az épület és rendeltetései sokfelől legyenek megközelíthetőek. Ezért a régi és új épület között egy kis köz nyílik,melyből a régi és az új ház funkcionális kínálata egyaránt elérhető. A köz ráadásul hagyományos budavári téri elem; a középkorban közök választottak el egymás melletti épületeket azért, hogy az esővíz akadálytalanul és egyszerűen elfolyhasson. Ma már csak egy ilyen maradt a Várban, a Balta köz. A tervezett köz a Szent György utca felől teszi megközelíthetővé az épületeket. Az ellenkező- keleti oldalon összeépül az új és a régi épület, mindazonáltal a földszintet nyitott kapualjként meghagyja,hogy a Színház utca felől is elérhető legyen a ház. E kapualjból nyílik az új épület keleti szárnya, az irodai épületrész. Célszerűnek látszott önálló épületrészben összefogni az épület adminisztratív rendeltetéseit, így ebbe a szárnyba kerültek -az első emeletre- a ház információs és kommunikációs irodái, a felettük lévő szintre pedig a Várgondnokság irodái. Az irodai szárny földszintjén pedig az agorához kapcsolódó szolgáltatások kaptak helyet.

‍Az agora,a terv felfogása szerint nyitott . fedett köztér, nappal és éjjel egyaránt használható. Téri eleme annak a térsornak, mely a Dísz téren indul és a Szent György térrel zárul. (Ez a térsor dinamikus és változatos. A rom épület átépített előcsarnokába érkezve nagy belmagasságú, fedett-nyitott térbe jutunk,mely tényleges nyitottsága ellenére zárt hatású. Tovább haladva a kaputornyon át

a belsőudvarra, élettel teli külső térbe jutunk. Innen tovább egy híd szerű épületrész alatt átkelve egy kis térre bukkanunk ki a régi és az új épület között melybe nyugat felől a kis köz érkezik.

Ennek a terecskének a folytatása az agora, a fedett . nyitott városi köztér, ahonnan már érezhető a Szent György tér impozáns mérete. A haladás dinamikáját az egymást követő téri elemek zártsága- nyitottsága, a térméretek pulzálóváltozása adja meg.) Az agora keleti oldalán egy sor szolgáltatás található, ésszerűen a turistaforgalomhoz alkalmazkodó szolgáltatások; információ, emléktárgyak,pénzváltó, trafik, újságos, effélék. Ez a kiszolgáló térsor alkalmas kisebb vendéglátóhelyek kialakítására is. Az agora nyugati oldalát árkádsoros loggia keretezi. Az új épületrész nyugati része voltaképpen a rendezvényteremés az azt kiszolgáló rendeltetések tereit tartalmazza. A rendezvényterem protokolláris használhatóságának előfeltétele az elegáns és nagyvonalú téri környezet. Az előcsarnok nagy belmagasságú tér, melyből félszintnyi lépcső vezet felfelé a galériára és ugyanennyi lefelé, a kiszolgáló helyiségekhez. A galéria a rendezvényterem tulajdonképpeni előtere, hosszanti formája, oldalsó megvilágítása miatt galéria hatású. Ebből érhető el a nagyterem, ennek végén lehet kialakítani (szükség szerint) a büfé terét. A rendezvényterem több félefunkció befogadására alkalmas, mégsem a funkcionalitása lényeges, hanem a térisége, hangulata. Méretei az aranymetszés szerint lettek meghatározva,emiatt a tér maga harmonikus és kiegyensúlyozott.

‍A harmadik elem az ezer éves államiság tornya. Torony és fa. Egy fa életkorát évgyűrűinek száma mutatja meg. A tornyok évgyűrűk helyett téglasorokból rakódnak össze. Tegyük fel, hogy egy téglasor egy évet jelképez.Ezer sort kell egymásra raknunk, hogy megjeleníthessük az első ezredfordulótól a második ezredfordulóig eltelt időt. A magyar államiság történetét. A fa metszetének tanulmányozásakor nemcsak az eltöltött éveket számolhatjuk meg. Az egymást követőévgyűrűk nem mind egyformák, szenükből, vastagságukból következtetni lehet a fa az évi sorsára. Egy ország, egy nép élete sem egyformán telik. Vannak fényes és vannak szürke korszakok és előfordulhat olyan kritikus időszak is, amikor derékba törik a fejlődés. A fa évenként egy-egy új, kifelé háncs, befelé fa szövet réteget képez a már elhalóban levő vagy már elhalt fatest körül. Így válik fokozatosan egyre vastagabbá a törzs. A vékony külső élő réteg alatt egyre szaporodó holt faanyaggal telt szövetek révén lesz a fa egyre erősebb.Aki a múltat végképp eltörölni igyekszik, azzal a mozdulattal megfojtja a jövőtis. A múlt elrugaszkodási pont a jövő felé és támasz a bizonytalanságban. A fa egyre magasabbra tör, hogy minél több fényhez jusson. A növekedés feltétele, hogy a víz a gyökerektől eljusson egészen a lombozatig. Vagyis az éltető víz a gyökerek által gyűjthető össze. Ezt az éltető erőt kell azután a növekedéssorán folyamatosan eljuttatni a fa minden ágának végéhez, vagyis a jelenbe.Megfordítva: ha éltető erőre van szükségünk, mindig vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez, ami egy emberi közösség esetében is a születést, vagyis a közösségként való meghatározódás aktusát jelenti.

‍Az architektúra a hely, a tartalom és az egyszerűségre irányuló vágy által lett meghatározott. Ezen a helyen, rettenetes hatású lehet a korszerűség hajhászása. A divat múlandó, egyre gyorsabban múlandó, rettenetes lenne divatjamúlt szörnyűségeket látni ezen a helyen, ahol hovatovább nyolcszáz esztendeje van Budavára. Ezért az időtlenség, a divatnélküliség járhatóbb útnak látszik. Buda várára és környezetére erősen jellemző építészeti értelemben a lényegiség. Háborúk sokasága marta le a felesleget a házakról, csupaszította őket lényegivé. Nincs fölösleg, nincs mellébeszélés, lényeg van. A lényeg pedig az egyszerűségben rejtezik. A fecsegő házak ebben a közegben nem tudnak megélni,ahogyan a divatosak sem. Az architektúra tehát egyszerű, és lényegre törő.

A rom faláról lekerül a vakolat, és minden gipsz és vakolatdísz. A hivalkodóeklektika fecsegése és avittsága szánalomra méltó ezen a helyen. Marad a sávosan épített szép téglafalazat, a lényeg. A lepucolt téglafalon mischungos dörzsölés készül, mely elsimítja a durva eltéréseket, de szabadon élteti a téglatextúrát. Az így elkészített felületre áttetsző, lazúros szürke festés kerül. Az ablakok tátongó lukak maradnak. Nincs osztás, a tok is alig látszik. Az üveg közönséges és egyszerű. A tető külső, nem járható része enyhe lejtésű félnyereg fedést kap, anyaga ugyanaz a téglafelület, mint a falakon.

‍A hét torony kőből van. A kő kemény anyaga átmetszi a rom téglafelületeit, a tornyok kő felületeibe levágnak a belső udvar tégla-architektúrájába. A kőfelületeken megjelenőnyílások tok nélküli üvegezések tömör üvegtéglából, vagy vastag síküvegből. A csonka torony harangállványa rozsdás idomvasból készül. A harang viszont míves és gyönyörű.Minden más a rajzokon látszik.

‍Az új épületrész keleti szárnya téglából épül, a külsőben is ez jelenik meg. Szimbolikus értelemű lehetne, ha a romépület részeinek bontásából származótéglák az új épületszárny homlokzatát építenék. A nyugati épületszárny kőből épül. A galéria Szent György utcai fala tömbkövekből készül a kantfúgaként beépülő tömbüvegek a bevilágítófelületek. A galériatér megvilágítását ez az összességében hatvan négyzetméternyi üvegfelület adja. Kívülről a fal marad, a belső térben meg hatalmas, csillagmintás függönnyé válik. A kőfal anyaga kemény homokkő, felülete fűrészelt, éppen hogy,de érdes.